Programlehetőségek

Európa legnagyobb zsinagógája, a Dohány utcai Zsinagóga a Dohány utcában, az egykori zsidónegyedben áll. Az épület aktív szerepet tölt be a főváros kulturális életében, komolyzenei hangversenyek és fesztiválok helyszíne, falai között gyakran hangzanak fel orgonakoncertek, illetve kántorfellépések.

A Gozsdu Udvar Budapest belvárosának egyik legdinamikusabban fejlődő központja, ahol a szórakozás, a gasztronómia és a kultúra összekapcsolódik. A szórakozónegyed a hét minden napján egyedülállóan izgalmas programokkal várja Vendégeit. Az Udvar számtalan különleges stílusú helynek ad otthont, sokszínű élményt nyújtva ezzel minden generáció számára.

A budapesti Champs-Élysées, azaz az Andrássy út az 1896-os millenniumra épült, összekötve az ünnepségek fő helyszíneit, a Hősök terét és a Városligetet a belvárossal. Ez a főváros legszélesebb útja, amely alatt a millenniumi földalatti vasút szállítja az utasokat. Az Andrássy út és környéke az UNESCO világörökség része a vasúttal és a Hősök terével együtt.

Az 1884-ben megnyitott Magyar Állami Operaház minden idők egyik legnagyobb magyar építészének, Ybl Miklósnak a mesterműve. Az Andrássy út ikonikus épületeként a hazai neoreneszánsz nagyszerű példája, de gazdag díszítésében barokk elemeket is felfedezhetünk. Az épület 1300 férőhelyes, és bár méreteiben nem a világ legnagyobb operaháza, akusztikájában a harmadik helyen áll az európai társak között, a milánói Scala és a párizsi Opera Garnier után. Leghíresebb előadása a Diótörő, mely nélkül nem múlhat el karácsony. Csajkovszkij mesebalettje olyannyira népszerű, hogy hiába látható egész decemberben, szinte lehetetlen rá jegyet szerezni.

A Váci utca Budapest híres bevásárló és sétálóutcája. Közel két kilométer hosszan fut, a Vörösmarty tértől egészen a Központi Vásárcsarnokig. A Váci utca északi részén rengeteg divatmárka üzlete sorakozik, míg a déli rész inkább az ajándékboltokról és bisztróiról ismert. A turisták és legénybúcsúsok kedvelt szórakozóhelye a Pointer Pub, míg a Pesti Színház inkább a helyiek számára nyújt kiváló könnyed esti programot. A sétálóutca egész évben tele van utcai művészekkel, telente pedig gyönyörű karácsonyi fények díszítik.

A Magyar Nemzeti Múzeum Budapest VIII. kerületében, a Múzeum körúton található, a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be. A múzeum klasszicista stílusú épülete 1837–47 között épült, tervezője Pollack Mihály építész, alapítója gróf Széchényi Ferenc volt.

A Szabadság híd pesti hídfőjénél található a Központi Vásárcsarnok, Budapest legnagyobb fedett piaca. A Zsolnay-tetőcserepes épület 1897-ben nyílt meg, akkoriban a közepén futó csatornán keresztül érkezett az áru. Ma már csatorna nincs, de hazai termelőktől származó friss zöldség, gyümölcs, minőségi hús és szalámi továbbra is vásárolható. A csarnok emeletén található büfék tradicionális magyar ételeket, pl. gulyáslevest, lángost, töltött káposztát és hortobágyi húsos palacsintát kínálnak.

Magyarország Országházát méltán sorolják a világ legszebb parlamentjeinek sorába. A 2011-ben a Világörökség részének választott épület felbecsülhetetlen muzeális érték, a magyar nemzet büszkesége. Az Országház a törvényhozás otthona, továbbá a Szent Korona őrzési helye.

A Gellért Gyógyfürdő és Uszoda területén feltörő forrásokról már a XV. századból is találunk feljegyzéseket. A későbbiekben a törökök is kedvelték, mivel nagyobb és forróbb vizű volt, mint a korabeli budai fürdők. A XVII. században Sárosfürdőnek nevezték, a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel feltörő finom forrásiszap miatt. A szecessziós stílusban épült Gellért Gyógyfürdő és Szálló 1918-ban nyitotta meg kapuit, majd 1927-ben a hullámstrandfürdővel és 1934-ben a pezsgőfürdõvel bővült. A napjainkban végzett korszerűsítések során az uszodában lévő ülőmedence, a kültéri ülőmedence és a gyermekmedence megújultak és korszerű szűrőforgató berendezésekkel lettek ellátva. Ma a Gellért Gyógyfürdőben szinte valamennyi gyógyszolgáltatás igénybe vehető. Komplex fürdőgyógyászati ellátást biztosító részleggel és inhalatóriummal is rendelkezik. A fürdő hostelünktől gyalog 2,2 km-re, autóval 3,2 km-re található. Tömegközlekedéssel 14 perc alatt érhető el a 7-es vagy 133E-s busszal, illetve a 47-es vagy 49-es villamossal (Szent Gellért tér – Műegyetem M megállóig).

A Várkert Bazár területén egyszerre találkozik múlt és jelen, klasszikus és modern, valamint kultúra és szórakozás. Kiállítóterekkel, multifunkciós rendezvénytérrel, neoreneszánsz kerttel, éttermekkel és a kávéházzal várja az ide látogatókat. A komplexum időszaki kiállításoknak, kültéri és beltéri rendezvényeknek is helyet ad.

A Szent István Bazilika a város legnagyobb, neoklasszicista stílusú temploma. 1905-ben készült el, 54 évnyi tervezés után. Magassága 96 méter, mellyel a Parlament mellett a belváros legmagasabb épülete. Befogadóképessége 8000 fő. Belső tereit gazdag dekorációk díszítik, hatalmas ablakai fényt és méltóságot árasztanak. A katolikus templomot Szent Istvánról, az ország első keresztény királyáról nevezték el, akinek mumifikált jobb kezét, a Szent Jobbot ma a bazilika főhajójában ereklyeként őrzik. A templom zenei élete jelentős, orgonakoncerteket és hangversenyeket is gyakran szerveznek itt.

A Budavári Sikló 1870 óta üzemel, a Duna-partot köti össze a Várnegyeddel. Építését Széchenyi István fia, Széchenyi Ödön kezdeményezte. Megépítésekor Európában ez volt a második ilyen szerkezet. 1987 óta az UNESCO világörökségi listájában szerepel, mint a budapesti Duna-parti látképének egyik meghatározó eleme. A Clark Ádám tér és a Sándor-palota közötti 95 méteres szakaszon jár, közben 50 métert emelkedik. A Siklót a BKV üzemelteti, hagyományos jegyekkel, bérletekkel nem használható. A sikló két kocsija (Margit és Gellért) ingaszerűen van összekötve, miközben az egyik kocsi felfelé indul, a másik lefelé szállít utasokat.

A helyiek kedvenc szigete a Duna közepén, a Margit híd és az Árpád híd között terül el. A sziget számos szabadidős programot kínál; a sportolni vágyókat a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, a Palatinus strand és az 5,3 kilométeres futópálya várja, a családosok az állatsimogatót, a zenélő szökőkutat vagy a Fénykertet és Víztornyot keresik fel előszeretettel, a pároknak a Japánkertet vagy a bringóhintózást ajánljuk, míg a kulturális programot keresők számára a szabadtéri színpad vagy a középkori várrom az ideális helyszín.

Európa egyetlen interaktív flipperkiállításán 130 játékgép kipróbálására van lehetőség. A modern gépeken túl a flipper 1880-ból származó, fából készült ősét és az első magyar flippergépet is megnézhetjük, de régi arcade játékokon, például a Mortal Combat-en vagy a Street Fighteren is összemérhetjük az erőnket.

A Budavári Palota Budapest egyik legfőbb kulturális és turisztikai központja. A Budai Várnegyed részeként 1987 óta része Budapest világörökségi helyszíneinek. Az egykori királyi rezidenciaként szolgáló hatalmas épületegyüttesben ma két múzeum és az ország első számú könyvtára található.

A Szépművészeti Múzeum a Hősök tere műemlékegyüttesének részeként Budapest világörökségi helyszíneihez tartozik. 1900 és 1906 között Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervei alapján neoreneszánsz és neoklasszicista stílusban épült. Több mint három évig tartó rekonstrukciós munkálatok után 2018. október 31-től látogatható újra. Az intézménynek nemcsak az épülete újult meg, hanem a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményével való újraegyesítésnek köszönhetően új koncepció alapján létrehozott állandó kiállításokkal is várja a látogatókat.

Az Andrássy út végén található Budapest egyik szimbóluma, a Hősök tere, ami egyben a Városliget bejárata is. A teret az 1896-os millenniumi ünnepségre építették, a magyarok ezeréves történelmének állít emléket. 14 emblematikus történelmi személyiség szobra áll itt, középen obeliszkkel, tetején Gábriel arkangyal szobrával, amely elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját. A Hősök tere a főváros legjellegzetesebb és legtágasabb tere.

Az 1957-ben alapított Magyar Nemzeti Galéria a magyar képzőművészet legnagyobb gyűjteményével rendelkezik. Gyűjtőköre az államalapítástól napjainkig, a legkorábbi magyarországi emlékektől a kortárs művészetig terjed ki. Jelenlegi helyére, a Budavári Palota épületébe 1975-ben költözött. Állandó kiállításai átfogó képet adnak a magyar művészet történetéről.

Első állandó Duna-hidunk, a Lánchíd háromnyílású, kőpilléres, merevítő-tartós függőhíd. Az 1838. évi árvízben elpusztult város feltámadásának és világvárossá fejlődésének szimbóluma. Első közös építménye Budának és Pestnek, amelyekből – forma szerint – csak negyedszázaddal később jött létre Budapest.

A neoromán kilátóteraszok páratlan budapesti panorámája miatt a Halászbástya Budapest legjelentősebb idegenforgalmi látványosságai közé tartozik. Az épület Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszú. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják. Neve a középkorra vezethető vissza, amikor a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte. 1987 óta része Budapest világörökségi helyszíneinek, a Budai várnegyed részeként.

A Széchenyi Fürdő Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, melyben 21 medence található. Élménymedencéjében sodrófolyosó, víz alatti pezsegtetés, nyakzuhany és ülőpadokba rejtett, hátat masszírozó vízsugár működik. A hagyományos gyógyszolgáltatások mellett wellness szolgáltatást is tartalmaz a belépőjegyár, mint például edzőterem, szaunák és vízi torna.

A Budavári Nagyboldogasszony-, közkeletűbb nevén Mátyás-templom, a Szent István Bazilika mellett a második leghíresebb templom a fővárosban. A hagyomány szerint 1015-ben épült, nem sokkal a kereszténység felvétele után, de hivatalosan az 1200-as években húzták fel az alapfalat. A XIV. században gótikus stílusban építették újjá, majd egy újabb renováláson ment keresztül a XIX. században, Schulek Frigyes tervei alapján. 2006-2013 között külső rekonstrukciós munkálatokat végeztek rajta, melynek köszönhetően visszanyerte hajdani pompáját. A templom a középeurópai gótikus stílus nagyszerű példája. Homlokzatát gazdag mintázat, szobrok és domborművek díszítik. Belül a fa, az arany, és a festett falak dominálnak. A templom belépőjeggyel látogatható.

A Citadella Budapest emblematikus helyszíne. Habár az 1848-49-es szabadságharc leverése után a Habsburgok megfélemlítő erődként építették, hogy a magasból megfigyeljék a lázongó magyarokat, ma mégis a szabadság jelképeként gondolunk rá. A Gellért-hegy tetejéről UNESCO világörökség minősítésű látvány tárul elénk, ami egyszerre jelenti a Budai Várat, a Parlementet, a dunai hidakat, az egész pesti oldalt, valamint a budai hegyeket.

A Vajdahunyad vára 1908-ban épült a Városligetben, egy erdélyi gótikus kastély másolataként. Az 1896-os milleniumi ünnepségekre emelték Alpár Ignác tervei alapján azzal a céllal, hogy az ezeréves magyar építészetet jelenítse meg egyetlen épületben. A Vajdahunyadvár ezt a stíluskeveredést mutatja be a romántól és a gótikustól a reneszánszon keresztül a barokkig. Eredetileg fából készült ideiglenes jelleggel, de olyan népszerűvé vált, hogy 1908-ra kőből és téglából is megépítették. Ma a kastély ad otthont a Mezőgazdasági Múzeumnak. A romantikus historizmus egyik legszebb magyarországi alkotását 1991-ben nyilvánították műemlékké. Az épületet körbeölelő Városligeti-tó egy mesterséges szigetén áll, amelyet négy hídon lehet megközelíteni. Belső udvarában találjuk Anonymus szobrát.

A Margit-sziget déli, Margit híd felőli részén található Magyarország legnagyobb zenélő szökőkútja. A szökőkút medencéje 1000 m² alapterületű, átmérője 36 m; a középső vízsugár több mint 25 m magasságba lő fel. A beépített fúvókák darabszáma 154, azok megvilágítását összesen 227 színes lámpa biztosítja. A Margit-szigeti zenélő szökőkutat tavasszal, május 1-jén hozzák működésbe és minden év október 31-ig működik. Műsorában óránként hangzik fel egy-egy zenei blokk.

A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország legrégebbi és a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje. Budapest XIV. kerületében, a Városligetben található az Állatkerti körút 6–12. szám alatt, 18,4 hektáros területe 1986 óta természetvédelmi terület.